A "szép" komposzt

A második gilisztakomposztom doboza sokkal mutatósabb lett, mint az első, igaz nem is ingyen volt, de végülis csak szerencse kérdése, hogy ki mit talál otthon/áruházban. Ezt a faládát - eredetileg óriási virágtartó - én is egy építészeti-kertészeti áruházban találtam leértékelve, kicsit poros volt és madárszaros, de csak kétezer forint. 

Lapraszerelve árulták, de mindössze 8 csavarral kellett 3D-síteni, bútorösszereszelni meg úgyis szeretek, hipp-hopp megvoltam vele.

Mivel az aljának szánt lap szellősen rakott deszkákból állt össze, ezúttal is ki kellett találni valami megoldást. Kapóra jött egy linóleumdarab az aljára, és egy vastagabb szemeteszsák, amit méretre vágtam, hogy ne lógjon ki, és néhány lyukat applikáltam bele, a vízelvezetés és szellőzés céljából.

Aztán darabokra tépkedtem 3-4 nagy tojástartót, beáztattam őket vízbe 1-2 percre, majd kinyomkodva, beledobáltam a láda aljába. Erre vékonyan virágföldet terítettem, tényleg csak 1-2 centinyit, nehogy ezzel lakjanak jól a giliszták később. Majd következett 10 doboznyi közepes giliszta. (A horgászboltban ajándékba kaptam még egy dobozzal, de összességében az egyik dobozban nem volt egy darab giliszta sem - köszi :P, sebaj, legalább ingyen volt, és a doboz tök hasznos önmagában is.) S mikor már bebújtak a föld alá, akkor szépen elterítettem a zöldséghéjakat.

Záró rétegnek ugyancsak egy linóleumdarabot szántam (ez biztosítja a nedvesen maradást), de alá még betettem egy tojástartót, hogy legyen némi levegőréteg és hely a gilinek a táplálkozáshoz.

Anyukámat pedig megkértem, hogy a jövőben aprítsa fel a komposztnak szánt anyagot.

Az első gilisztakomposztot megvizsgáltam, s valóban elég száraznak bizonyult a széle, de a nedvesebb magban még ott tekerektek a gyűrűsférgek. Így azt jól belocsoltam, s a jövőben is kicsit több extra nedvességet kell hozzáadni.